Rádpuszta, Teleki

Árpád-kori templomok nyomában

Rádpuszta, Teleki
Ereszkedés a Bóbita- forrás szurdokába

Látrányt jelzetlen úton hagyjuk el. Tartsunk észak felé, majd az ajánlott útvonalon kanyarodjunk keletnek. A Tetves-patak széles völgyébe jutunk az un. Szarka- rétekre. A terület alapvetően homokos, de rengeteg a halastó és mocsaras rész a környéken, így csapadékos időjárás, hóolvadás esetén járhatatlanságig sáros, dagonyás tud lenni. Utunk mellett végig villanypásztorral bekerített óriás legelők vannak, ahol hagyományos módon, rideg tartással nevelt teheneket, bikákat, disznókat és birkákat láthatunk. Miután átkelünk a Tetves-patak hídján már a Szilas-alja rétjein járunk, de hamarosan elérjük a forgalmas 67-es utat. A gyorsforgalmi utat mostanában fejlesztik 2×2 sávosra, így átmenetileg adódhatnak nehézségek, de ha ezek túl zavarók lesznek, hírt fogunk adni a honlapon a kerülési lehetőségekről.

Miután sikerül átkelni a főúton, újból kanyarodjunk északnak, hamarosan újabb országos hírű borászat impozáns pincészete mellett haladunk el. Ha kedvünk engedi, térjünk be az Ikon-borászathoz. Innét már csak pár lépés és elérjük a  jelzéseket, amelyek az országos jelentőségű romtemplomhoz vezetnek, ahol az újabb kódokat rejtettük el.

Rádpuszta, a zsáktelepülés egykor a nyugalom szigete volt, de az utóbbi évek óriási fejlesztései felkapott turisztikai célponttá tették az egykori majorságot és pincészetet, ahol a Balatonboglári Állami Gazdaság egyik üzeme is működött. A Gasztro Élménybirtok több száz milliós (vissza nem térítendő támogatás) beruházást követően nyugati és tehetős hazai turisták pénzére vadászó vállalkozás lett. Az egyébként ma is hangulatos hely pincékkel, csárdákkal, lovaglással és halastavakkal csábítja a vendégeket. Rádpuszta jelenleg Balatonlelléhez tartozik, a 7-es főútról lekanyarodva keskeny úton érhető el.

A környék régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott, Rádpusztáról pedig a bronzkorból és a vaskorból kerültek elő leletek. Ugyancsak kerültek elő római kori emlékek is Rádról, mivel ekkoriban fontos hadiút vezetett erre. A Honfoglalás korából pedig egy temetőt sikerült feltárniuk a szakembereknek. A környéket I. Szent István adományozta a hozzá hű német lovagoknak, kik elévülhetetlen szerepet játszottak Koppány leverésében. A király feleségének, Gizellának egyik kedvenc bajor lovagjának a fiáról, Rádról eredeztethető a falu neve, sőt nem csak a falu születése köthető hozzá, ha nem az egész Rád nemzetségé is. Valószínűleg ők építettek egy kisebb kápolnát, melynek helyére a XIII. században faragott homokkőből és téglából épített román stílusú templomot építettek. Az egyhajós, keletelt félköríves szentélyzáródású templomot Urunk Mennybemenetele néven szentelték fel. Az eredeti román-kori templomot több ízben átalakították, bővítették. A falu és környéke elsősorban a Rád nemzetség birtoka volt, de rendelkeztek területtel itt a pannonhalmi bencések és a fehérvári káptalan is.

A török időkből származó adó összeírásokból tudjuk, hogy akkor is létezett a falu, török uralom alatt volt. De a defterek adataiból tudjuk, hogy kétfelé adóztak a lakók. A faluról az utolsó ismert adataink 1588-ból származnak, a tihanyi bencés apátság 1671-87 közti összeírásában már csak pusztaként említik Rádot. A templom ennek megfelelően pusztulásnak indul, senki nem törődik vele. Később a Festetics család szerzi meg a terület tulajdonát, de csak majorságot hoznak létre, az egykori kápolnával ők sem törődnek. A romokra úgy tekintettek, mint egy kőbányára, így a területet többször megbolygatták. Az elhagyott, elhanyagolt templomot az Országos Műemléki Felügyelőség az 1960-as években tárta fel és konzerválta a még fellelhető romokat. A rendszerváltást követően a romokat példamutatóan helyre hozták és gondozzák a területet. Ennek köszönhetően a maga nemében az ország egyik legszebb látnivalójává vált a templom. Nyaranta színházi előadásokat és komolyzenei koncerteket szerveznek az ódon falak közt, melyek kitűnő hangulatát többször is volt szerencsénk megtapasztalni. Rádpuszta napjainkban második virágkorát éli.

Miután megszereztük az igazoló kódokat érdemes körülnézni az egykoron a balatonboglári állami gazdaság egyik legfontosabb pincészetének területén. Ez az objektum a valamikori Festetics-majorság kibővítésével épült, napjainkban pedig a már említett Gaszto Élménybirtoknak ad helyet, mely jelenleg a déli part egyik felkapott turisztikai attrakciója lett. Beülhetünk a csárdák valamelyikébe, látogatást tehetünk az országos szinten is kiemelkedő bortrezorban, de akár lovagolhatunk vagy horgászhatunk is. Akár szállást is kapunk itt, így lesz időnk megismerkedni a hellyel.

Rádpusztát a  jelzések mentén hagyjuk el, nemsokára a Boglári Borvidék legértékesebb, legöregebb ültetvényei mellé érünk a Kerek-dombon. Az Apátsági-szőlők egykor a pannonhalmai, majd a tihanyi szerzetesek kezén volt, jelenleg a borvidék talán legrangosabb pincészetének, a Konyárinak a tulajdonában van. A jelzéseket követően a Rádi-erdő gerincére kapaszkodunk fel, majd rövid hullámvasutazást követően az Avas-gerincéről meredeken zuhanunk le a Tündérvölgybe, ahol ha elég halkan járunk még a tündérek énekét is meghallhatjuk.

A romantikus, gyönyörű völgy az Avas- és a Bagó-domb közt terül el. Kiváló kirándulóhely lehetne, sajnos a fejlesztések azonban elkerülik. Bár csöndben haladtunk, úgy látszik, ezúttal is elijesztettük a tündéreket, ám mintha felfedezni véltük volna a csodaszép hangjukat. A Tündérvölgy az ötletadó mozgalom kezdő/végpontja, sajnos ez az értékes mozgalom mára megszűnt. A völgyben útvonalat váltunk, innét egy darabon a  jelzéseket fogjuk követni. Pár lépést követően egy opcionális lehetőség adódik előttünk, a pálos kegyhely meglátogatása. A Balaton déli partja amúgy is ritka középkori emlékekben, ha összehasonlítjuk az északi parttal. Jelentős a helyszín környezeti értéke is: a kolostor romjai egy nagyon szép erdőben vannak, és egyelőre eléggé ismeretlen ez a hely a nyaralók, túrázók számára is.

A barátok oldalában található az egykori egyik legjelentősebb dunántúli monostor helyén kialakított emlékhely, melyet elég körülményes megtalálni. Ugyanis a területen védett ragadozó madarak költenek, ezért igazán nincs kitáblázva. Amikor a jelzések a sűrű erdőbe érnek és elkezdenek emelkedni, ott kell keresni egy szekérutat, melyen fel tudunk kapaszkodni a csekély romokhoz.

Az egyetlen magyar alapítású, üldözött sorsú magyar szerzetesrend kolostorát 1323-ban alapították Jakab fia, Lökös mester adományából. A Mindszentekről elnevezett jelentős templom, kolostor és a szerzetes lakások ekkoriban Teleki faluhoz tartoztak. A kiterjedt és virágzó gazdálkodást folytató kolostor története a XVI. sz. közepéig pontosan nyomon követhető. Az első török támadás 1543-ban érte, de ezt kisebb károkkal átvészelték. A következő jelentős támadás 1555-ben aztán megpecsételte a sorsát, ekkor elnéptelenedett és pusztulásnak indult az állaga. II. József hírhedt rendelete szerint megszüntette a Pálos rendet (is), a kolostor kezelését kivette a kezükből, a területet Balatonszemeshez csatolták és az akkor még megmenthető romok megóvása elmaradt. Az enyészet vette át a főszerepet. A XIX.-XX. században a terület gazdái a Hunyadiak, a kolostor még megmaradt köveit és tégláit elhordták szemesi és szóládi építkezéseikhez, teljesen a földdel téve egyenlővé a területet. A valamikori kolostor helyén 2012-ben alakították ki az erdei emlékhelyet. Elkötelezett kutatók minden évben feltárásokat, kutatásokat végeznek a környéken, melyek során minden egyes alkalommal értékes leletek kerülnek elő a föld mélyéről.

A felszentelt helyen elmerenghetünk a középkor történelmében, érzéseink garantáltan kavarogni fognak, de lelkileg megtisztulhatunk egy kicsit ezen az egyedi hangulatú területen. Visszatérve a jelzések mentén, kezdjünk el kapaszkodni a csodás tölgyesben, de annyira ne siessünk, hisz itt kell majd letérni a Bóbita-forráshoz, ahol következő igazolópontunkat találjátok. A forráshoz nem vezet jelzett útvonal, de térkép vagy okoseszköz segítségével könnyen megtalálhatjátok. Könnyítésként azért figyeljétek majd figyelemfelhívó jelünket!

A vadregényes környezetben található Bóbita-forrás szurdokába az alig járt, meredek ösvényen az ereszkedés komoly kihívás, erőpróba fog lenni, melyet jelentősen nehezít, ha esett és csúszós a talaj. Az alig pár tíz méteres kalandos utat azonban megéri megtenni, hisz a csodák birodalmába fogunk megérkezni. A forrás időszakos, a foglalat nincs kiépítve, így frissíteni sem tudtok itt. Keressétek meg és jegyezzétek fel a kódokat és ha kedvetek, időtök engedi tekeregjetek egyet a vadregényes, romantikus szurdokban. A kikapaszkodás már lényegesen könnyebb feladat lesz, hisz tudjuk, hogy a meredekek felfele sokkal egyszerűbben járhatók.
A forrásnál jussanak eszünkbe Weöres Sándor Tündér című versének sorai, hisz talán innét ered a forrás neve is:
„Bóbita, bóbita táncol,
Körben az angyalok ülnek,
Béka-hadak fuvoláznak,
Sáska-hadak hegedülnek.„

Miután újból megleltük a  jelzéseket, cseres-tölgyesben kapaszkodunk a Mészkemence-tető 267 m magas csúcsa felé. Átbukva a gerincen kilépünk az erdőből és hatalmas szántók mellett, homokos földúton poroszkálunk tovább. Közben érdemes mind északnak, mind délnek tekintgetnünk, mert a fennsíkról szép látképek kerülhetnek szemeink elé. Teleki fölött aztán választhattok, hogy a jelzések mentén, vagy a falun keresztül, vagy a mi általunk ajánlott és szebb, jelzetlen úton éritek el a következő igazolópontot, a falu temetőjében található Szent Kereszt felmagasztalása Árpád-kori római katolikus templomot.

Teleki a Külső-somogyi-dombság területén található zsáktelepülés, első írásos említése 1211-ből datálódik. Ekkor a Tihanyi apátság birtokai közt említik. IV. Béla az esztergomi Johannitáknak adományozza, majd a Margitszigeten (Nyulak szigete) élő apácák tulajdonába kerül. Később újból a Tihanyi apátságé, de a török időkben elnéptelenedik. A Szent András tiszteletére felszentelt román stílusú templomot egy 1271-ben kelt okirat említi először. A fazsindelyes, fatornyos templom szentélye eredeti román stílusban maradt ránk, hajóját a XVIII. században barokk stílusban átépítették. A sekrestyének csak az alapfalai maradtak fent. A templomot az OMF 1974-ben állíttatta helyre.

Keressük meg a kódokat, ha szükséges a templom előtti padokon frissíteni is tudtok, hisz ezen a zsáktelepülésen nem ismerünk más lehetőséget és nem is fogjuk érinteni a falut, hisz jelzetlen utakon elkerüljük azt.

<< Lelle (Kis-hegy), Látrány

>> Nezde, Kereki