Erdők, mezők napja
Kerekitől a Vaskereszten át Balatonendrédig, majd tovább Ali-rétig
Kerekit észak-kelet felé hagyjuk el, de a falu vége előtti ipartelepnél vegyünk jobbos irányt és a Kígyós-hegyen át küzdjük le Somogy harmadik legmagasabb pontját, a 312 m magas Gyugy-hátat. Útirányunkat jól meg fogja határozni a csúcson lévő adótorony. Fickós kis emelkedő lesz ez, alaposan meg fog izzasztani benneteket. Szerencse a fárasztó mászásban, ha északra és nyugatra fordultok, az elétek táruló látvány elfeledteti a megpróbáltatásokat és földbe gyökerezik a lábatok. Először a hatalmas völgyhíd betonmonstrumát tekinthetitek meg, de mögötte a Balaton és a túlpart látványa sem fog csalódást okozni.
Kőröshegyi-völgyhíd Magyarország leghosszabb hídja és Közép-Európa legnagyobb viaduktja. A Balatonnal párhuzamosan fut, Zamárdit és Balatonszárszót köti össze Kőröshegy déli szomszédságában. 2007 augusztusában adták át a lenyűgöző méretű viaduktot. A vasbeton „szörny” építése politikai okokból sokáig húzódott, nagy vitákat váltott ki, míg végül 2004-ben elkezdődtek az első kapavágások. Az építményt mind politikai, mind gazdaságossági oldalról sokat bírálták, de vitathatatlanul a magyar hídépítés remekéről beszélhetünk, építésekor nemzetközileg is elismert csúcstechnológiát alkalmaztak.
A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem. 1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége 23,80 méter. Tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, belsejük üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-séd patakba, majd onnan a Balatonba.
Csodálkozás és fényképezés közben azonban ne feledkezzünk meg az igazoló fotóról sem a megadott ismérveket figyelembe véve. A Gyugy-hát csúcsán aztán forduljunk északnak és jelzetlen úton, vadátjárón keresztül haladjunk a Kőröshegy fölött lévő Ágasvári pihenőhöz. Itt a S+ jelzésre váltunk és az Öreg-erdő, majd a Pap-erdő tölgyesein, vegyes erdőin keresztül érjük el a Kilences-tetőt, ahol újból jelzést váltunk, ezentúl a Z+ jeleket követjük. Előbb komoly ereszkedésbe kezdünk, tölgymatuzsálemek nyűgöznek le a Gyertyánosi-lapban. Fújjunk egyet, hisz rövid, de izzasztó emelkedő vár ránk a Szénégető oldalában a Vaskeresztig, ahol újabb kódokat kereshetünk.
A Vaskereszt Erdőrezervátum tölgyesének magterülete több mint 31 ha és ezen a területen semmilyen erdészeti munka nem folyhat, még az elkorhadt, kidőlt fák is a helyükön maradnak. A magterületet ún. védőzóna öleli körül, ahol már folytatnak erdőgazdálkodást, elsősorban azt szeretnék elérni, hogy ebben a zónában is csak az őshonos fajták legyenek megtalálhatóak. Az Őstölgyes mellett áll a névadó kereszt, melyet egy tégla alapzatra állítottak. Zamárdi község, valamint a Tihanyi Apátság emeltette a Millennium esztendejében, 1896-ban. A Vaskereszt szomszédságában található Szabó László zamárdi turista (több TT szervezésében, lebonyolításában vett részt) emlékére állított kopjafa. A 225 m magasságban kiépített pihenő- és tűzrakóhely is szolgálja a megfáradt turista kényelmét.
A Vaskereszttől aztán újból jelzetlen úton vágunk bele a kényelmes gerinctúrába a Körtvélyes erdejében. A beszédes nevű Zihálási-legelőn érjük el az M7 fölött átívelő hidat és a Balatonendrédhez tartozó szőlőket, gyümölcsösöket. Lassan közelítünk az egykor itt elterülő Endrédi-vár külső udvarához. A török időkben Endréd fontos hely volt és a völgyben lévő faluból a törökök kezdték el kijárni a Várhegyen lévő erősséghez a Nagy- és Kis-horog mélyutakat. A Nagy-horgot más túrák alkalmával ismerhetjük meg, most a Kis-horgon ereszkedünk le a faluba.
Nevével ellentétben azonban ez a látványosabb, hisz Magyarország legmélyebb mélyútjában járunk, szinte nappali sötétségben. A mélyút északi falában lenne található a Barát-lik nevű barlang, melynek bejárata mára beomlott. Az üreget már a vár éppen regnáló csapatai is használták, aztán híres betyárok. szegénylegények kedvenc búvóhelyévé vált, többek közt a Patkó testvérek is előszeretettel húzódtak ide a pandúrok elől. A nagy csodálkozásban azért jusson eszünkbe, hogy újabb fényképes igazolópontnál járunk!
Balatonendréd a Balaton parttól 4-5 km távolságra esik, a Külső-somogyi dombvidék lankái közt található. 2012-ig zsáktelepülés volt, akkor adták át a Tabra vezető műutat és ezzel megszűnt az elszigeteltsége déli irányban is. Az új műút rendkívüli természeti szépségek közt vezet, élmény végig haladni rajta. A falu első említése 1082-ben történik, nevének eredete az Endre, András névből valószínűsíthető. A középkorban jobbára különböző egyházi szervezetek birtoka volt. Miután várát a török 1545-ben elfoglalta és megerősítette a települést, járási székhellyé nyilvánították. A töröktől 1686-ban foglalták vissza, majd a 15 éves háborúban teljesen elpusztult a falu és a vár is.
A vár csekély nyomai a római katolikus templom környékén fedezhetők fel, feltárása eddig nem történt meg, sőt ábrázolása sem maradt ránk. A pusztulást követően majd száz évbe telt, míg a falu újra benépesült. A XIX. és a XX. sz. első felében fejlődött a település, majd az erőszakos kollektivizálás és társközséggé nyilvánítása Zamárdival megtörte ezt a lendületet. Az 1980-as évektől azonban egyre többen telepedtek meg ebben a csöndes, szép helyen fekvő faluban, majd visszanyerve önállóságát, az utóbbi 15-20 évben újra lassú fejlődésnek indult. Messze földön híres a balatonendrédi vert csipke, melyet Kájel Endre református lelkész fejlesztett ki és terjesztett el.
Balatonendrédtől a nem oly rég átadott út mellett szerettük volna vezetni az útvonalat, egy kis ízelítőt adva ebből a gyönyörűséges tájból, melyről óhatatlanul a Gyimesek jutnak eszünkbe. Sajnos ezt nem tudtuk összehozni, mert olyan lezárásba vezetett a tervezett út, ahová senkit sem küldenénk be szívesen. Próbáltunk keresni alternatívákat, de egyik sem volt járható! Így maradt volna a hosszú aszfalt Jabapusztáig, de ezt ahogy kigondoltuk el is vetettük. Nem maradt más választásunk, mint a már oly sok túrán jól bevált útvonal az Öreg-hegyen és a Szíj-hát mezein keresztül Törekibe. Ellentételezésként viszont megajándékozunk Bennetek egy újabb csodás panorámával, ezúttal a Balaton keleti medencéjéről.
Ez az útvonal remekül működött is 2022 januárjáig, ekkor jelzést kaptunk, hogy a Cinege-major melletti mezőn nagy kerítésbe, útlezárásba kezdtek. Helyszíni szemlét tartottunk, kóvályogtunk a Szíj-hát dűlőútjain, de sajnos egyik megoldás sem lett volna optimális. Ezért úgy döntöttünk, hogy Balatonendrédtől jelzett útvonalra tereljük a mozgalmat. Ez a kényszerű változtatás megnövelte a mozgalom hosszát nagyjából 5 km-rel, de cserébe új csodákkal ismertetünk meg Benneteket! Miután a Kis-horog mélyútja után beérünk a faluba, a Szabadság utcán keressük meg a Z- jelzéseket és ezeket követve haladjunk északi irányban. Erős kapaszkodón érünk ki a faluból, majd leereszkedünk az Endrédi-patak völgyébe. Hamarosan elérjük a vadregényes Endrédi-tavat, ennek nyugati oldalán vonulunk tovább pihenőhelyek, tűzrakóhelyek mellett, miközben vethetünk pár pillantást a varázslatos északi partra.
Tóközpuszta közelében forduljunk keleti irányba és a jelzéseket követve érjük el a Töreki-tavaknál lévő pihenőhelyeket és a madárlesként is funkcionáló kilátót, ahonnan szerencsés esetben megfigyelhetjük a tavak gazdag szárnyas állományát.
A változással együtt a logisztika is könnyebbülni fog, hisz a tavak mellett érintetek egy buszmegállót, ahol a Siófokról kijáró helyi járatot is el tudjátok csípni.
A Siófokhoz tartozó, dombok közt megbúvó Töreki városrész az utóbbi évtizedekben a város jobb módú polgárai közt egyre népszerűbb és egyre többen költöznek ki a városból a pár kilométerre lévő csendes Törekibe. A hely legfőbb látványossága a Töreki Természetvédelmi Terület, mely 1994 óta védett. A 36 hektáros Halastavakat a Balatonba ömlő Cinege-patak felduzzasztásával hozták létre. A tavak környezetében egy 9 km-es Tanösvény található, mely a terület gazdag állat és növényvilágát mutatja be, érintve a Cinege-forrást és pihenőt. A forrás foglalata gondozott, környezete a Természetvédelmi Területhez illően ápolt, szép.
Aztán, ha már így alakult, ide is elrejtettük az igazoló kódokat, melyeket pihenés közben keressetek meg! Miután végeztetek, hamarosan a DDP P sáv jelzésébe torkollik eddig utatok és azon folytathatjátok a vándorlást a Cinegei-erdő hangulatos cser-tölgyesén át. Poros szekérúton érkezünk meg az Ali-réti pihenőhöz és a vadászházhoz. A terület a SEFAG kezelésében van, annak egyik zászlóshajója a káprázatos vadászház. Aki először jár itt döbbenten fog rácsodálkozni az épület és környezetének luxust árasztó hatásától. Leírhatatlanul csodás természeti környezetben, egy domboldal alján lévő tisztáson bújik meg. A park gondozottsága nem hagy kivetni valót maga után. A hatást egy, valószínűleg mesterséges tó fokozza, melyet a Jaba-patak duzzasztásával alakíthattak ki. Lelkünk nyugalmát tovább mélyíti egy oszlopcsarnok szerű fenyő sétány, mely a vadászházig fut tovább.
Aki itt szeretné megszakítani a túrát és kedve, de legfőképpen pénztárcája engedi, meg is szállhat ebben a minden földi jóval ellátott, pazar környezetben fekvő vadászházban, feltéve ha nem vadászati szezonban érkezik, mert akkor esély sincs helyet foglalni.
